Magyarság..

...A kannabajszomon és a magyar akcentusomon túl is van élet Joplinba. Igazából a lakhelyem Duquesne (ejtsd. Dükéjn) csodálatos települése, aminek van saját közigazgatása, de postája az nincs.  Lényeg, hogy a rendőrök seggfejek mindenkivel aki nem idevalósi, szóval legalább ebből jól jövök ki. Nem mintha a rendőrök jó fejek lennének bárhol, elnézés ezúton is K.B-től, de a kivételek is csak a szabályt erősítik. Bár azt hiszem ő is vezetne egy hiper-szuperül felszerelt 2010-es Dodge Chargert. A lényeg, hogy itt a "faluba" én vagyok "A" magyar. Sok minden hír terjeng a környéken élő magyarokról, de Attilán kívül nincs itt más, de ő meg Kárthágói, amúgy mög röndös Kalocsai gyerök. Bár már sistörje van meg a seriffnek dolgozott patrolként, azért nem lehet rá haragudni. A magyarságom nem vesztettem el, illetve részben, de csak azért, mert senkinek sincs fogalma arról, hol van az a porfészek, ahonnan jöttem. Általában a legjobbak Jugoszláviához kötnek, a legrosszabbak a CCCP tagállamának, de hogy hol van valójában fogalmuk sincs. Szóval egy olyan idegen vagyok, aki jött valahonnan, beszél valamilyen nyelvet, no és mi a francot keres épp Joplinba. Pláne itt a vadnyugaton, a tornádó völgy és a bájböl belt kereszteződésében, a 66-os út mellett, ahol a tehénpásztorok és az indiánok uralják a környéket, kihangsúlyozva ezt a rendszámtábláikon és matricákon a kocsiikra tapasztva, annyira nem egyszerű elmagyarázni, hogy ha keletre elindulnak, és elérik a nagy vizet, azon átkenuzva egy Európa  nevű helyre érnek...jobb esetben...rosszabbikban Afrikába. De nekem is van ám bámpörstiköröm. A reptéren vettem egy H-betüs meg címeres matricát, pont olyat ami kellett régen az autókra, ha Hegyeshalomnál mentünk kvarcjátékot venni, vagy épp beszerezni jugóból egy Adidas torsiont. Tehát mindenki megnyugodhat, ha meglátogatnátok, felismeritek majd a kocsit a reptéren...pisz